„A legfontosabb: megvan a továbbjutás.
Ez így igaz, és hihetetlenül büszkék vagyunk erre. A mérkőzés értékelésekor azt mondhatom, hogy amire számítottunk előzetesen, az bekövetkezett, az mind megtörtént. Nagyon erős ellenféllel kellett megküzdenünk, és azt sem tagadhatom le, hogy időnként a szerencse is mellénk állt, de végül továbbjutottunk, és mi készülhetünk a következő párharcra.
Az eredmény a legfontosabb, a siker igazolja a stratégiát, mégis engedje meg a kérdést: nem érezte túlságosan defenzívnek a Ferencváros játékát?
A taktika meghatározásánál döntő szerepe volt az ellenfél játékerejének. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, milyen jó csapat várt ránk, amely az előző idényben az Arsenal ellen is megmutatta, milyen kiemelkedő teljesítményre képes nemzetközi szinten. A mélységi befutásokra számítottunk, ezért gondoltuk célravezetőnek ezt a rendszert, és utólag azt kell mondanom, más hadrendben nem tudtunk volna továbbjutni. Az előző idényben egyetlen veresége volt a Slaviának, szerintem megálltuk a helyünket, ebben a felfogásban.
Teljesen elégedett? Nincs hiányérzete?
Ezt azért nem mondanám. Szerettem volna, ha sokkal több veszélyes kontratámadást tudunk végigvinni.
Mit kért a szünetben a játékosoktól?
Először is meg kellett oldanunk Samy Mmaee helyettesítését, akit sérülés miatt le kellett cserélni, de örömmel mondhatom, hogy Adnan Kovacevic nagyszerűen szállt be a kispadról, az ő teljesítménye az egyik pozitívuma ennek a visszavágónak. Szerettem volna, ha többet birtokoljuk a labdát, tisztább, pontosabb játékot kértem, de csaknem lehetetlen volt többet támadnunk, mert olyan nyomás alatt tartott minket a Slavia. Hozzá kell tennem, hogy nekem nagyon szimpatikus a cseh bajnok futballja, rendkívül erős és nagyon technikás játékosok alkotják a gárdát, szerintem óriási dolog egy ilyen kvalitású csapat ellen továbbjutni. Kijelenthetjük: kiejtettük a favoritot, ebből a párosításból nem az esélyesebb csapat ment tovább.
Nyáron vette át a Ferencváros irányítását. Mit adott önnek a csehek elleni két mérkőzés?